2.rész :)

Sziasztok ^^ BooBear vagyok :)

Ezt a részt én hoztam nektek :$ Remélem elolvassátok és tetszik majd :) Nagyon örülnék pár kominak, és feliratkozónak. Nehéz lesz  felülmúlnia Lilly remek részét ^^ De próbálok valami hasonlót alkotni ^^
Jó olvasást :)))))
Puszi : BooBear :P (Niall's-beautifull-blue-eyes*-* I'll-die)

Otthon sablonos mozdulatokkal lepakoltam, majd a laptop elé ültem.
- Niall Horan megjelölt egy képen. - olvastam fel hangosan. Mikor megláttam, hogy a profil képén, elnevettem magam.
"Szépséges vagy Horan" kommenteltem hozzá. Amire kaptam a reakciót is, ami egy "Ha-ha"-volt.
A nagy szórakozásom közepette anyám rontott(szó szerint) be a szobámba.
- Már megint az internet? - húzta a száját. - Holnap kirándulni mentek az iskolából. Ott is alusztok, szóval jobb ha pakolsz. - toldotta meg az előző kérdését.
- Hova? - grimaszoltam.
- A szabadba, sátorozni. Biológia tanulmányi utazás. - magyarázta el.
- Áh. - fintorogtam tovább.
- Igyekezz. - sürgetett.
- Jó. - néztem rá felé, és vártam, hogy kimenjen.
Amint kilépett az ajtón folytattam a facebookozást. A chat ablak már villogott.
Niall: Szia :)
Katniss : Szia, mit tudsz a holnapi kirándulásról?
Niall: említett valamit anyám, annyira nagyon "nagy" kedvem van menni.
Katniss: Laptopot szabad vinni?
Niall: Tanulmányi kirándulás, a természetben -.-" :D
Katniss: De én, ÉN vagyok. Nekem mindent szabad.
Niall: Én szeretem a krémes sütit. Nekem is mindent szabad.
Katniss: Na menj pakolni krémes süti :D Hali.
Niall: Engedelmével. :P Hi.
Lezártam a laptopomat, és egy háti táskát kezdtem megtölteni a holmijaimmal.
Két ruhadarabot tartottam a kezembe, amikor befutott a rég várt hívás. A barátom volt az.
- Igen. - szóltam bele, remény teljesen, eldobva a pólókat a kezemből.
- Szia szépség. - a szavaitól elpirultam.
- Hogy vagy? - tettem fel boldogan a kérdésemet.
- Remekül, köszönöm. És tudod miért? - faggatott sejtelmesen.
- Mert túl sokat ittál? - vicceltem el a dolgot.
- Mert Holnap után velem vacsorázol. - közölte.
- Ide jössz? - csillant fel a szemem.
- Oda költözünk. - mikor ezt kimondta, majdnem elsírtam magam a boldogságtól.
- Szeretlek. - igazából nem is éreztem a súlyát az ilyen szavaknak.
- Én is, holnap után találkozunk. Szia. - ezzel bontotta a vonalat.
A boldogság forgószélként söpört végig a testemen. Legszívesebben végig szaladtam volna a szobán. Helyette, csak elégedett arckifejezéssel dőltem hátra, és dobtam be az utolsó cuccot a táskámba.
*
Már a pizsamámba voltam, és az ágyban feküdtem. Jól elszórakoztam azzal, hogy a régi fényképeket lapozgattam a számítógépen.
- Lefekvés. - halottam anyu hangját. Most az egyszer engedtem, és  bezártam a megnyitott ablakokat.  Nyakig betakaróztam, majd elszárnyaltak a gondolataim. Mostanában egyre többször eszembe jut Niall. Nagyon kedvelem.
Viszont egy dolog aggaszt a holnap utáni randival kapcsolatban. Még sosem csókolóztam. És ha elszúrok valamit?! Talán még Beck előtt át kellene esnem rajta.
A gondolataim kereszttüzében elaludtam.
- Ne kelljen már mindennap kirázni az ágyból. - hallottam anyám rikácsolását.
- Aludni akarok. - dörmögtem.
- Ha nem akarsz elkésni a kirándulásról, akkor pattanj.
- De elakarok. - húztam a párnát a fejemre. Majd mikor rájöttem, hogy nem lenne tanácsos, az új iskolában máris rossz benyomást kelteni a tanárra, feltápászkodtam.
Remek, már hét óra. Össze-vissza tizenöt percem van elkészülni.
Szinte felráncigáltam magamra a farmeremet, és a pólómat is. Futtában megkapartam a hajam a fésűvel, majd a fürdőbe siettem, és fogmosás közben kikiáltottam anyának.
- Elviszel?
- Van más választásom? - nevetett.
- Nem nagyon. - mondtam elgondolkodva, majd kiköptem a fogkrémes vizet.
Megtörölve az arcom, belebújtam a conversembe, és anya elé ugrottam.
- Akkor? - vigyorogtam.
- Ülj befelé. - vette el a kocsikulcsot az asztalról, majd ő is elindult.
Az út úgy telt, hogy a fülhallgatóm ki nem esett a fülemből. Anya biztosan hozzám beszélt, de csak bólogattam mintha érteném.
- Na vigyázz magadra, te kis vacak. - adott egy puszit.
- Rendben, de ezt mások előtt ne. - töröltem le az arcomat.
Csak rosszallóan megrázta a fejét, és elmosolyodott. Én kiszálltam, és  a már várakozó bandához csapódtam.
- Reggelt emberek. - köszöntöttem őket.
- Már vártalak Katniss. - nevetett Niall.
- Tudom. - kezdtem legyezgetni magam a vicc eredetiségének kedvéért.
- Úgy összeilletek. - mutogatott rám és a szőke barátunkra egy osztálytárs. Amire mindenki elkezdett helyeselni. Mi persze jócskán vörösödtünk.
- Csak barátok vagyunk. - nyögte ki zavartan Niall.
- Még. - hallottam egy hangot a tömegből, amire tátva maradt a szám.
- Nekem van barátom. - védekeztem.
A kis összeszólalkozást a busz megérkezte szakította meg. Mindenki sorba beszállt, és lepakoltuk a táskákat.
Én Primmel ültem, A hátunk mögött Adele és Lola.
Előttünk Nialler és Jake.
- Te csókolóztál már? - tettem fel a kínos kérdést Primnek.
- Nem, és te? - nézett rám döbbenten.
- Igen. - vágtam rá, amikor hallottam, h az emberek arról beszélnek, hogy ők már régóta. És mit gondolnának, milyen barátom van, ha még meg sem csókolt?!
- Kúrva. - szólt oda Jake.
- Tudod egyáltalán mit jelent az a szó? - akadtam ki.
- Pont azt ami te vagy. - bámult lenézően.
Ezt nem nézhettem csak így. Amíg még hátra volt fordulva, lecsaptam neki egy pofont. Ebben a percben, dühösen felpattant, én is így tettem, de visszalökött az ülésemre.
- Hagyd őt békén haver. - dobta oldalra Nialler a tomboló fiút, majd megölelt. Prim helyet cserélt vele, és amíg elszórakoztatta Jaket, ifjú szőke barátom engem nyugtatott.
- Nem tudja mit beszél, minden rendben van. - ölelt még mindig szorosan.
- Had tépjem szét. - mozgolódtam indulatosan.
- Csak azért csinálja, mert szerelmes beléd, és nem bírja ki, hogy már valaki megcsókolt, aki nem ő. - mondta elég komolyan.
- Niall. - néztem rá kérdően.
- De ezt te nem tudod. - mosolyodott el, és mivel látta hogy megnyugodtam, kiengedett a karjai védelméből.
Már minimális időmennyiség erejéig utaztunk, majd megállt a busz. - Gyerekek, mindenki rendezetten szálljon le. Először engedjétek az első sort, utána tovább. - sipított éles hangon a természet tanár.
Mintha bárki figyelembe vette volna. Őrültként kezdett előre tömörülni a legutolsó sor, és lökdösődve ugráltak lefelé.
*
A tábortűznél sütöttük a mályva cukrot, és közben egy két ember énekelgetett.
- Gyerekek, osszuk be ki, kivel fog aludni. - mondta, most kivételesen kedvesen a tanár.
- Akik együtt állítottak sátrat. - kiabált be ként barátnő.
- Rendben legyen úgy. - adta be a derekát.
- Akkor drágaság, te velem leszel. - szóltam Niallre.
- De ha lehet ne rugdoss, lökdöss, helyezkedj, és ne húzd le a takarót rólam. - sorolta el.
- Mert te nem szoktál ilyesmit csinálni? - kérdeztem provokálás képen.
- De igen. - rántotta meg a vállát.
Csak elmosolyodtam, és bekaptam egy pillecukrot. Addig ültünk még a tábortűznél, amíg a tanár nem kérte, hogy feküdjünk le.
Elindultunk a sátorhoz az alvótársammal. Bebújtunk a kis ajtószerűségen, majd én a hálózsákomra telepedtem le. Ő velem szembe.
- Add nekem a szemed. - könyörögtem neki, mivel olyan gyönyörűek.
- Nem, neked is elég szépek. - durcáskodott.
- Annyira nem. - nevettem.
- Tényleg megcsókolt Beck? - nézett kicsit hitetlenül.
- Nem. - hajtottam le a fejem. - De ezt te nem tudod. - folytattam.
- Ez nem gáz. És talán meg könnyebülés. - söpörte el a haját a szeméből.
- Miért? - döbbentem meg.
- Mert még én sem, és na, érted. - akadozott a beszéde.
- Félek, hogy a barátom kinevet majd, ha valamit rosszul csinálok. - fújtam ki a levegőt.
- Az ilyentől én is, még ha most nincs is csajom. - adta a lazát.
- Niall csókolj meg. - néztem rá kérően.
- Biztos? - harapta meg az ajkait.
- Szeretném. - mosolyogtam kínosan.
Többet nem is beszéltünk, csak lassan közeledtünk egymáshoz, néha - néha elmosolyodtunk. A keze az enyémre csúszott, majd még utoljára megszorította azt, majd az ajkait az enyémhez nyomta.
Ilyen élményben még sosem volt részem, ezért félénken, de én is próbáltam részt venni a dolgokba. Pillanatokon belül belekerült a nyelve  a számba, és innentől már nem voltam félénk. Már jó tíz másodperce tartott a csókunk, amikor hirtelen, egy fényzuhatag korlátozta a látásomat.
Tisztában voltam vele, hogy a lámpa átvilágította a sátort, és ezt a jelenetet az árnyékaink megmutatták neki a kint tartózkodó személynek. Ezt hogy magyarázzam ki?!
Szerintem erre Niall is rájött, és egyszerre kiszaladtunk a sátorból.
Adele állt ott, és döbbenten leült egy farönkre.
- Én csak elejtettem a lámpám. - beszélt lassan. - Miket műveltek? - kérdezte undorodva.
- Ezt félreérted. Csak leszedtem Katniss arcáról a morzsát. - mentegetőzött a "bűntársam".
- A száddal?! - tette fel furán, a mellesleg jogos kérdést a Ade.
- Kérlek ne mondd el senkinek. - könyörögtem.
- Persze.. - nevetett lenézően.
- Nincs köztünk semmi, érted? Ez csak azért volt, mert sosem csókolóztam, és gyakorlatot kell szereznem, majd ha szeretne velem, Ő... - találta ki gyorsan a szövegét az ír srác, majd a végét nem fejezte be.
- Ki az a hozzá? - kérdezte kétségbeesetten Adele. Lerítt róla, hogy tetszik neki az alvótársam.
- Én megyek. - hagytam őket kettesben.
A kezemet morzsolva várakoztam Niallra a sátorban, majd nem sokára be is toppant.
- Elintéztem. - tette a nagymenőt.
- Örülök. Most  már nyugodtan alszok. - fordultam be.
- Jó éjt. - hallottam a hangját, majd el aludtam.
Másnap:
Már nagyban készülődtem a randira. Vártam a találkozást Beck-el, és kíváncsi vagyok, mit hozott össze. Úgy döntöttem, egyszerű és mégis csinos leszek ma. Ezért felvettem egy fekete-fehér rucit, egy lapos cipőt,  és egy sálat.

Lassan elindultam, a megbeszélt hely egy kávézó volt. Amint megláttam Beck-et a nyakába ugrottam. De ő eltolt magától, majd elkezdte mondani a magáét...